Kiugróan alacsony a hazai kisgyermekes anyukák foglalkoztatási mutatója. Mindez nemzetközi viszonylatban nemcsak az OECD-átlaghoz, hanem a szomszédos országok átlagához képest is.

A portfolio.hu cikke szerint a kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya Dániában a legmagasabb, meghaladja a 80%-ot, de Svédország, Szlovénia, Hollandia és Ausztria is szorosan követi a dánokat. A lista legalján Görögország és Magyarország kullog, 50% körüli aránnyal. 

Hazánkban a részmunkaidőben dolgozó anyák 5% körüli aránya, ami az egyik legalacsonyabb az OECD-országok között. Ezek a számok a mostani munkaerőhiány által sújtott állapotban egyben azt is jelentik, hogy itthon jelentős tartalék áll rendelkezésre, amit nem sikerül kiaknázni -áll a cikkben.

Ennek hátterében az éltérő munkajogi szabályozások állnak. Nyugat-Európában példul fél év után visszamennek a nők dolgozni, míg itthon a három éven át járó szülési szabadság után sokkal nehezebb visszailleszkedni a munkahelyre. 

A KSH első negyedévről szóló adatai szerint mintegy 234 ezer főt tesz ki azoknak a nőknek az aránya, akik gyermekgondozási ellátásban részesülnek. Ők az inaktívak táborát erősítik, vagyis nem minősülnek munkaerő-tartaléknak, pedig vannak köztük olyanok, akik szívesen dolgoznának akár kisebb gyermek(ek) mellett is.

Elméletileg persze mindenki szabadon dönthet: ha a munkavállaló nem szeretné igénybe venni a szülési szabadságot a gyermek 3 éves koráig, a munkáltató 30 napos türelmi időt követően köteles őt visszavenni. Azonban ha egy nő több gyermeket vállal, az sok esetben a saját munkaerő-piaci kirekesztődéséhez vezet: jellemzően minél magasabb a gyermekek száma, annál alacsonyabb az anyák foglalkoztatási rátája. 

Tovább >>