A belső eljárásokat vagy éppen a törvényt súlyosan meg nem sértő munkavállaló elbocsátása Romániában nem egészen könnyű dolog. A jogszabály megengedi a munkavállalónak, hogy foggal-körömmel ragaszkodjon a munkahelyéhez, addig, amíg a főnökeinek különböző módszerekkel sikerül meggyőzniük, hogy aláríja a felmondását.

Ezek szerint ritkán fordul elő az, hogy egy munkavállalót tájékoztatnak arról, hogy el fogják bocsátani. Inkább kényszerítik rá, hogy mondjon fel. Van néhány előjel, amelyet bárki megérthet akkor, amikor a főnökség rosszat akar. Felmondás vagy elbocsátás – bárhogy is hívnánk – egy cégből való távozást az alábbi helyzetek legalább egyike előzi meg.

A főnökeid viselkedésében változást észlelsz – attól eltekintve, hogy mit mondanak egymásnak azokon a gyűléseken, ahol ezekről döntenek, a főnökök is csak emberek, és ezért nem fogják tudni teljes mértékben leplezni viselkedésükben ezt a döntést.

Észre fogod venni, hogy a kiértékeléseid egyre gyengébbek. Különbféle furcsa tevékenységjelentéseket fognak tőled kérni. A jelentések félig-meddig rejtett célja az, hogy ne a legkedvezőbb fényt vessék rád.

És végül, a közvetlen főnököddel való személyes kapcsolatod – ha egyáltalán volt ilyen – elromlik, a főnök ezzel megpróbálva távolságot tartani, hogy aztán később a felmondásodat kérje. Vagy első körben áttesz egy olyan osztályra, amely neked nem tetszik.

Nem vonnak már be az új projektekbe – Ha eddig azok között voltál, akiket mindig felkértek az új projektek lebonyolítására, ezúttal már kihagynak. Azzal érvelnek, hogy be kell fejezned azt, amit elkezdtél, és nem lesz rá időd, hogy egyébbel is foglalkozz.

Mi több, már nem kapod meg ugyanazt a segítséget a mindennapi munkádhoz. Ha költségkerettel dolgozol, látni fogod, hogy az fokozatosan csökken. Ha ki szeretnéd terjeszteni a tevékenységi körödet, azt fogják javasolni, hogy nincs rá szükség. Amit addig egyedül csináltál, azt most már felügyelet alatt fogod végezni, ha éppen nem egy igazgató irányításával, aki eddig nem is álmodott arról, hogy a te munkádat vezesse.

Elveszíted a kapcsolatot a cégben történő változásokkal – ha eddig te voltál az első, aki megtudta a cégen belüli folyamatokkal kapcsolatos újdonságokat, hirtelen úgy tűnik, hogy senki sem akarja már veled megosztani a kisebb-nagyobb titkokat.

Kevés az esélye, hogy a munkatársaid is tudjanak a távozásodról, viszont ők fenti utasításokat követve járnak el. Sok esetben objektíven szemlélve a dolgokat, a munkatársaid fogják elsőként észrevenni, hogy valami nincs rendben.

A többi osztállyal is romlik a kapcsolatod. Nehezebben kapsz majd igazolást a HR-ről. A pénzügyi osztálynak hirtelen több időbe telik bizonyos költségeket jóváhagyni.

Lassanként ezek az apró változások összeállnak, és meg fogod érteni az összképet. Egymás mellé helyezve a dolgokat, ezek a lépések nagybetűvel jelzik, hogy menj el. Ne kergess ábrándokat. Habár az elején már észreveszed ezeket a változásokat, te nem változtathatsz a helyzeten.

Ebben a helyzetben csak annyit tehetsz, hogy rákérdezel a közvetlen főnökeidre, hogy mi a szándékuk. Ily módon minden érintett fél mentesül egy olykor hosszú, meg nem értett célzásokkal, kudarcokkal és frusztrációkkal tele időszak megélése alól.

Habár a fent részletezett előjelek tisztának tűnnek, a benyomásod mégis hibás lehet. Tisztázd a helyzetet még mielőtt a rendelkezésedre álló információk alapján cselekednél. Ki tudja, lehet, hogy nem elbocsátásról, hanem előléptetésről van szó.