Általános vélekedéssel szakít az a legújabb országos kutatás, mely azt bizonyítja, hogy a munkahellyel kapcsolatos elvárásokat sok esetben inkább a munkavállalók élethelyzete határozza meg, semmint a generációs különbségek. Ezek szerint az Y vagy a Z generáció gyakran hangoztatott újfajta szemlélete korántsem egyedül meghatározó a munka világában, sokszor a női és férfi különbségek, vagy a családi állapot jobban befolyásolják azt, hogy milyen igényeket támasztanak a dolgozók a munkáltatók felé.
A munkaerőpiac jelenleg dinamikus változások színtere. A KSH adatai szerint a munkanélküliség 2019 második negyedévére rekord alacsony, 3,3%-os szintet ért el. Ugyanakkor ez korántsem jelenti azt, hogy a munkahelyek telítődnek, sőt! A foglalkoztatás bővülése ellenére az elmúlt időszakban fokozatosan nőtt a betöltendő álláshelyek száma és az üres álláshelyek aránya is emelkedett. Ezeknek az üres állásoknak a 72%-a a versenyszférában vár betöltésre. A munkaerő bevonzása érdekében a cégek számos módszert be is vetnek, köztük a munkabérek emelését: KSH adatok alapján nem csak a foglalkoztatottság, de az átlagkereset is nőtt 2019-re, 9,8%-kal. A cégek munkaerő problémáira azonban ez nem feltétlenül megoldás.
Lépj be fiókodba és tedd hozzá kommentedet