A Munka törvénykönyvében mind a munkavállaló, mind a munkáltató oldalán történtek jogszabályi változások, így akár vezető, akár beosztott pozícióban dolgozol, érdemes felfrissítened tudásodat. Cikkünkben most a munkavállalók felmondási lehetőségeit, illetve azok változásait gyűjtöttük össze.
Munkaviszony megszűnése a munkáltató és/vagy a munkavállaló döntése alapján kezdeményezhető. Mi most ez utóbbi esetet járjuk körül, ugyanis abban az esetben, ha már nem szeretnél jelenlegi munkahelyeden tovább dolgozni, és a felmondás mellett döntesz, nagyon fontos, hogy tisztában légy jogaiddal és lehetőségeiddel.
A munkaviszony megszűntetésének munkavállaló által való kezdeményezésének is megvannak ugyanis a törvényi keretei, amelyeket be kell tartanod. A felmondás menete tehát adott, ám több esetet különböztetünk meg:
- a munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel (a legideálisabb eset)
- munkavállalói felmondás határozatlan idejű munkaszerződés esetén,
- munkavállalói felmondás határozott idejű munkaszerződés esetén,
- felmondás próbaidő alatt,
- azonnali hatályú munkavállalói felmondás (itt speciális feltételeknek kell teljesülniük, mielőtt ezt megléped – javasoljuk, mindenképp egyeztess egy HR specialistával),
- plusz létezik a munkáltatói felmondás több fajtája (amikor te, a munkavállaló kezdeményezed a lépést, hanem munkáltatód mond fel neked, vagyis elbocsájt téged), de erre cikkünkben most nem térünk ki).
Ahhoz, hogy a munkaviszony megszűntetése szabályos legyen, mindenekelőtt a következőket tartsd észben: határozatlan idejű munkaviszony esetén „rendes” felmondásodat nem vagy köteles indokolni, azonban felmondásod tényét mindenképpen írásban kell munkáltatód számára eljuttatni. Ha határozott munkaszerződéssel rendelkezel, döntésedet az új törvények értelmében részletesen meg kell indokolnod – ugyanúgy, mint azonnali hatállyal való munkavállalói felmondás esetén.
Mostanában hozzáadott bérek
Tudnivalók a felmondási időről
Munkaviszonyod (kivéve az azonnali hatályú, illetve próbaidő alatt való felmondás esetén) felmondási időd lezárultjával szűnik meg. Ez alapvetően a felmondást követő munkanapon indul, hosszát a Munka törvénykönyve 2023-as változása maximum 30 napban jelöli meg. Kivételt csak az az eset képez, ha munkaszerződésedben ennél hosszabb időszak szerepel.
A felmondási idő lerövidítésére kizárólag a munkáltatóval való megegyezés szerint nyílik lehetőség. Fontos azonban, hogy a felmondási idő naptári napot, nem munkanapot jelent. Korábban ki nem vett szabadságaidat kiveheted felmondási idő alatt, ám munkáltatód dönthet úgy, hogy inkább kifizeti azokat.
Mikor jár végkielégítés?
Ha a munkaviszony megszűntetését a munkavállaló kezdeményezni, alapvetően nem illeti meg végkielégítés (pontosabban a felmondás közös megegyezéssel végkielégítés nélkül zajlik, míg a munkavállaó által kezdeményezett azonnali felmondás esetén jár, hiszen ilyenkor a munkavállaló a sértett fél). Érdekesség, hogy a nyugdíjas korú munkavállalónak akkor sem jár végkielégítés, ha esetében munkáltatói felmondás történik.
Lépj be fiókodba és tedd hozzá kommentedet