Elírtuk volna, mert az nem „nyitási”, hanem „zárási”? Nem, a megnevezés helyes: a 21. század fiatal felnőttjeire nehezedő szorongást és frusztrációt jelenti, melyet a végtelennek tűnő lehetőségek váltanak ki. A jelenség viszonylag új, de egyre többeket érint. Karriertervezésről és családalapításól egyaránt szól − nézzük meg közelebbről, mit kell tudni az életkezdési válságról, és hogyan küzdhetsz meg vele!


A kapuzárás fogalmával már minden bizonnyal találkoztál. Definíció szerint az 50-es, 60-as korosztály lehetőségeinek beszűküléséből fakadó negatív érzéseket jelenti, melyek jellemzően akkor jelentkeznek, amikor az ember úgy érzi, már nincs elég ideje megvalósítani be nem teljesült álmait, úgy gondolja, az élete sikertelen, hiszen nem (mind) hajtotta végre A Nagy Terveket. 
Nos, ennek a jelenségnek párja, gyakorlatilag fordítottja a kapunyitási pánik: a pályakezdő, már nem tinédzser, de stabil kereset és fix karrier nélkül még nem önálló felnőtt generáció szorongása. A karrierkezdés időszakában a félelem a túl sok lehetőség közüli választásra, túlnyomórészt a szakmai és magánélettel kapcsolatos döntések meghozatalára irányul. A jelenség a 21. század hozadéka, és jóléti társadalmakban élő középosztálybeli fiatalokat érinti.

 

Huszonévesek most

 

A kapunyitás a 19-25 év közöttieket sújtja, akik hivatalosan már felnőttnek számítanak, azonban egyre csak tologatják maguk előtt a tényleges felnőttkorba való belépést. Persze, nem mind önhibájukból: a szóban forgó korosztály döntő többsége kényszerből még otthon lakik, hiszen kezdő fizetésből nem, hogy saját lakást vásárolni, de saját albérletet kigazdálkodni is szinte lehetetlen. Az elszálló árak, a diákhitelek, a fizetésnélküli szakmai gyakorlatok, a minimálbéres junior pozíciók sokszor nem teszik lehetővé, hogy saját lábra álljon az ember − miközben szülei és a társadalom ezt várja tőle. Ráadásul az interneten keringő számtalan sikersztori is azt sulykolja: „ha 25-28 éves korodra nem vagy minimum középvezető, nem saját ingatlanodban élsz házastársaddal és legalább egy gyerekeddel, akkor lemaradtál, vesztes vagy”. Érthető tehát, hogy sok fiatal komolyan megszenvedi ezeket az éveket. 

Nem csak az anyagi nehézségek jelentik azonban a probléma gyökerét. Míg a X generáció, és az előttük járók viszonylag stabil világba érkeztek, kiszámítható szakmai életutak közül választhattak, addigra az X, majd az őket követő nemzedékek folyamatosan, egyre gyorsabb ütemben változó körülményekkel, hirtelen születő sikerszakmákkal és zsákutcákkal találkoznak. Számukra ez egyrészt sosem látott esély az önmegvalósításra, azonban megvan a hátulütője is: mivel mindig jön valami más, valami új, igen nehéz elköteleződni egy-egy szakterület (vagy akár párkapcsolat) mellett.  

 

A kapunyitási pánik tünetei

 

A szorongó pályakezdők gyakran arról számolnak be, mintha egy limbóba, egy átmeneti állapotba ragadnának be, ahol már nem gyerekek, de nem is felnőttek, ráadásul senki nem érti meg őket és problémáikat. Rendszerint úgy érzik, túl sok, túl nagy döntést kell hozniuk, melyek egész életükre kihatnak, ezért bizonytalanok, folyamatosan mérlegeik, merre induljanak, mi (vagy ki) mellé álljanak. Jellemző az elhúzódó identitáskeresés: több szakképzés vagy egyetemi szak elkezdése majd félbehagyása, külföldi szerencsepróbálásból való gyors hazatérés, párkapcsolati elköteleződés halogatása, ami súlyos esetben a kilátástalanság állapotáig erősödhet. A tünetek közé sorolhatjuk még a jelennel és a jövővel kapcsolatos félelmeket, az inszomniát, a szorongást és pánikbetegséget, akár a befordulást, a depressziót is.

 

A válság kezelése

 

Ha te is úgy érzed, nehezen küzdesz meg az életkezdéssel, jó hírünk van: ez nem egy betegség, „csak” egy korszak. Sikeres átvészeléséhez pedig van segítség! HR szakértőink a következő tippeket, technikákat javasolják. 

- Fordíts időt és figyelmet az önismeretre! Keress kurzusokat, gyakorlatokat, amik támogatnak téged a feszítő kérdések megválaszolásában. 

- Gondolkodj kis lépésekben! Ma már nem igaz, hogy amelyik szakmát először kipróbálod, ahhoz 40 évig kötve leszel. Kísérletezz, próbálkozz bátran!

- Semmiképp ne mérd magad a közösségi médián látható sikersztorikhoz! Fogadd el, hogy az ember nem lehet egyszerre világutazó, kétgyerekes szülő és sikeres startup igazgató.

- Ha még van idő megelőzésre, akkor vállalj minél több szakmai gyakorlatot az egyetemi évek alatt! Ettől önbizalmad nő, munkatapasztalatod gyarapodik, és több szakirányban is kipróbálhatod magad − vagyis közelebb jutsz ahhoz, mi való, mi nem való neked.

- Ha már felismerted magadon a kapunyitási pánik jeleit, jusson eszedbe, nem vagy egyedül! Beszélgess barátaiddal, kortársaiddal, és félelmeid megosztásán keresztül engedd ki a fáradt gőzt. Ha szükséges, nyugodtan fordulj pszichológushoz, aki átsegít a nehéz időszakon.