Nyaralás alatti munkavégzés: a magyar munkavállalók 54%-át kereste meg munkáltatója szabadsága alatt munkahelyi feladatok miatt

 

A Munkahelyeink.hu egy regionális kutatás keretében felmérést készített a magyarok nyári szabadságolási szokásairól és a szabadság alatti munkavégzéshez kapcsolódó attitűdjeikről. A szabadnapok száma tekintetében úgy tűnik az inflációs kontextus ellenére sem vagyunk hajlandók engedményeket tenni, de vajon sikerült-e kikapcsolódni és elszakadni a munkahelyi feladatoktól?

Az irodai leterheltség, a kollégák segítésének a vágya, a határok meghúzásának hiánya vagy akár az állás elvesztésétől való félelem gyakran arra késztet bennünket, hogy a szabadság alatt is dolgozzunk. A Munkahelyeink.hu felmérése[1] arra a kérdésre kereste a választ, hogy a magyarok mennyi időt töltöttek 2023-ban nyári szabadságon és mennyire sikerül elszakadni a munkahelyi feladatoktól a pihenés során.

A felmérés alapján 2023 nyarán a magyarok 83 százaléka volt szabadságon. A szabadnapok számát tekintve a legtöbb munkavállaló 1-től 10-ig terjedő munkanapot vett ki (74%), ezen belül 5 munkanapot 16%, 5-9 munkanapot 23% használt fel a nyáron. Tíz vagy annál több munkanapot 37% vett ki, ezen belül 10 napot 11%, 10-14 napot 9%, 15 napot 7%, illetve több mint 15 napot 10% használt fel. Azok közül, akik nyáron nem vettek ki szabadnapot 4% még a közeljövőben tervez szabadságra menni, 8% nem is tervezett idén nyári üdülést, illetve 5% válaszolta, hogy nem volt lehetősége idén nyáron szabadságot kivenni. Az adatok alapján ugyanakkor 84% úgy gondolja, hogy minimum 10 nap szabadságra lenne szüksége, ahhoz, hogy megfelelően ki tudja magát pihenni.

A felmérés azt is vizsgálta, hogy a munkavállalóknak a szabadságuk alatt mennyire sikerült elszakadni a munkahelyi feladatoktól, megkereste-e munkáltatójuk munkahelyi feladatok miatt, mit gondolnak az ilyen megkeresésekről, nézik-e szabadság alatt a munkahelyi e-mailjeiket, visznek-e magukkal laptopot a nyaralásra, és összességében mennyire voltak elégedettek a pihenés minőségével.  Az eredmények szerint a munkavállalók 54%-át kereste meg munkáltatójuk szabadsága alatt munkahelyi feladatok miatt, 67% legalább egy alkalommal megnézte a munkahelyi e-mailjét a szabadság közben, illetve 36% szokott laptopot vinni a nyaralásra, hogy biztosan meg tudja oldani a munkahelyén felmerülő sürgős helyzeteket.  

A szabadság alatti munkával kapcsolatban 34% úgy gondolja, hogy akkor is zavarja, ha csak ritkán történik ilyen, 25% válaszolta, hogy ha néha előfordul nem zavarja. A válaszadók 8%-a nem bánja, ha a szabadidejét a munkájával kell kombinálnia mivel élvezi, amit csinál. Amennyiben ilyen megkeresés érkezik 41% igyekszik megoldani a feladatot, 13% pedig megpróbálja elmagyarázni munkatársainak, hogy nem dolgozik a szabadság alatt.

A kutatás arra is rákérdez, hogy amennyiben az alkalmazottat zavarja a nyaralás alatti munkavégzés, próbált-e erről beszélni a felettesével. A munkavállalók 19% válaszolta, hogy igen, megtette, de nem értették meg az igényeit, 21% fél előhozakodni ezzel témával, 31% pedig azt válaszolta, hogy még nem beszélt erről felettesével, de tervezi.

Arra a kérdésre, hogy mikor volt utoljára munkamentes nyaraláson csupán 11% válaszolta, hogy soha nem dolgozik nyaralás közben, illetve 13% mondta, hogy minden nyaralása alatt szokott dolgozni. További 43% válaszolta, hogy idén nyáron, 20% hogy az elmúlt 2-5 évben, 13% pedig, hogy több mint 5 éve. Összességében a kutatásban résztvevő válaszadók 33%-a nem teljesen elégedett a munkaadó kapcsolódó gyakorlataival, viszont a munkavállalók több mint 71%-a válaszolta, hogy mindent egybe véve elégedett volt a nyaralás minőségével.

A kutatás továbbá kitér arra, hogy a családok hogyan oldották meg a gyerekek felügyeletét a nyári szünidő folyamán. A válaszadók szülők 34%-a iskolai felügyeletet vett igénybe néhány hétre, majd a gyerekek más tevékenységekben vettek részt (pl. nagyszülők, táborozás, családi nyaralás), 33% otthonról dolgozott a gyermekével/gyermekeivel, és együtt mentek családi nyaralásra, 19% otthonról dolgozott a gyermekével/gyermekeivel, de nem mentek nyaralni, és 14% vett igénybe nyári napközis felügyeletet arra a teljes időszakra, amikor a család többi tagja nem volt szabadságon.

 

"Felmérésünkkel arra kerestük a választ, hogy a járvány által felgyorsult otthoni munkavégzés trendje milyen hatással volt a nyaralás során történő munkavégzésre. A felmérés rámutat, hogy vannak, akik szívesebben végeznek el bizonyos feladatokat amikor szabadságon vannak, cserébe azért, hogy az irodába visszatérve ne halmozódjanak fel annyira az elvégzetlen feladatok.   A távoli munkavégzés a szabadúszók, vagy azok számára, akik igazán élvezik, amit csinálnak egy életforma, de őket leszámítva minden harmadik magyar munkavállalót zavar, ha a szabadság alatti munkavégzés általános gyakorlattá válik a munkahelyén. A felmérésünkből az is kiderül, hogy a munkavállalók körülbelül ötöde beszélt a vezetőivel, és a problémát orvosolták. A motiváció fenntartása szempontjából elengedhetetlen, hogy az alkalmazottak félelem nélkül hozhassák fel ezt a témát és olyan megoldásokat kereshessenek a munkáltatóval, amely lehetővé teszi számukra a munka és a magánélet egyéni szempontoknak megfelelő egyensúlyát” – mondta Costin Tudor, a Munkahelyeink.hu vezérigazgatója.

 

A Munkhahelyeink.hu-ról

A Munkhahelyeink.hu munkavállalói és munkáltatói platform célja a munkaerőpiaci szereplők igényeinek összehangolása, ezáltal egy átláthatóbb és hatékonyabb munkaerőpiac megteremtése.  Az oldal a munkakeresők számára információkat kínál a munkáltatókról, a munkaadók számára pedig lehetőséget nyújt a munkáltatói márkaépítéshez és célzott toborzáshoz, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásával további testreszabott tartalmakkal és eszközökkel is támogatja az egyes felhasználókat.  A platform Magyarországon kívül jelen van Romániában, Lengyelországban, Csehországban, Bulgáriában, Görögországban, Ukrajnában és Moldovában, Algériában, Egyiptomban, Marokkóban, Tunéziában, Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben. A vállalat 1 millió felhasználóval az egyik legnagyobb munkavállalói és munkáltatói platform a közép-kelet-európai (CEE), valamint a közel-keleti és észak-afrikai (MENA) régióban.